Emlékeim szerint már az iskolában is előfordult, hogy heves vita bontakozott ki a paradicsom zöldség avagy gyümölcs létéről. Egészen eddig tartottam magam ahhoz a határozott elképzelésemhez, hogy a paradicsom márpedig zöldség és emellett rettentően furcsálltam a paradicsomlé gyümölcslevek közötti megjelenését. Tegnap azonban kellően elbizonytalanodtam a témában. Az internet korában ugyan két kattintással kideríthető, hogy igazából teljesen mindegy, hogy gyümölcsnek vagy zöldségnek tartjuk számon szegény paradicsomot, tekintve, hogy a gyümölcs, mint növénytani kategória nem is létezik.

Keddenként gyümölcsnap van az új cégemnél, ami azt jelenti, hogy ilyenkor reggelente érkezik néhány láda gyümölcsszállítmány, amiből mindenki kedvére vehet. Múlt héten banán, alma és eper volt, ezen a héten pedig paradicsom került a banán és a laposbarack mellé. Némi (több órás) bizonytalankodás után felmarkoltam én is a kis paradicsom adagomat, a "reggeli szendvicsbe jó lesz" felkiáltással, majd igazából könnyedén túlléptem a paradicsom (nem)gyümölcs léte feletti dilemmámon.

Estére az egyik kollégám ("a másik lány") elhívott engem és még néhány srácot a csapatból a biergarten-be enni valamit. Szívesen csatlakoztam, némi szocializáció semmiféleképpen sem árt, meg amúgy is eleget ülök itthon egyedül. Mivel nem voltam különösebben éhes, egy desszert rendelése mellett döntöttem. Gondoltam kipróbálok valami bajor specialitást, így a Nonnenfürzle-re esett a választásom, legyen ez ugye bármi is. Az összetevők között a gyümölcssaláta jelentését ismertem, azt meg kifejezetten szeretem, így bíztam abban, hogy valami jót választottam. Nemsokára kihozták ezt a tányért:

Fánkocskák, fagyi, tejszínhab és PARADICSOM, mint a gyümölcssaláta fő alkotóeleme. Ráadásul holland ízű!* Azért némileg csalódott voltam. Az este ennek ellenére jól sikerült, de a bajor gyümölcstálakat a jövőben nem fogom erőltetni.

* = Víz, vagy ahogy anyukám mondaná "seízű", de erről bővebben egy másik bejegyzésben fogok írni.